Parlagfűmentesítés
Európában nincsen még egy olyan ország, ahol ennyire magas a parlagfűvel szennyezett területek nagysága, mint nálunk, és ha továbbra sem teszünk semmit, akkor néhány éven belül népegészségügyi katasztrófával kell szembenéznünk – mondta Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyaroroszágért Egyesület elnöke.
Tudta Ön, hogy:
- 1,8 millió ember érzékeny itthon a parlagfűre.
- 15 ezertől 15 millió forintig terjedő bírságot kell fizetnie annak, aki külterületen nem irtja a parlagfüvet.
- 15 ezertől 5 millió forintig terjed a bírság belterületen
Cégünk vállal parlagfű mentesítést. A növényt mindenképpen virágzás előtt kell irtani, hogy ne szórhassa szét a virágport. A parlagfű vegyszeres gyom irtása csak a növény fejlődésének a kezdetén hatékony, amíg a magassága nem haladja meg a 10cm-t, ez az úgynevezett hatleveles állapot.
Tegyen környezete egészségéért, előzze meg a bírságot!
A parlagfű főbb jellemzői
A parlagfű (pontosabb nevén ürömlevelű parlagfű, Ambrosia artemisiifolia) a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egyéves gyomnövény. Hazánkban nem őshonos, Észak-Amerikából származik. A növény 20-150 cm magas, de kedvező termőhelyen magassága a 2 métert is elérheti. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyasan összetett levelei –mint ahogy neve is mutatja– az üröméhez hasonlatosak. A levél megdörzsölve üröm illatú.
Ez a növény nyílt, bolygatott élőhelyeken fordul elő. Ismétlődő zavarás esetén jelenléte állandósul. Éppen ezért természet közeli területeken, jól beállt gyepekben nem jelenik meg.
A parlagfű Észak-Amerikában évezredek óta jelen van, pollenjét megtalálták egy hatvanezer évesnél idősebb lerakódásban is, Kanadában. Az első biztos adatok szerint Európában a XIX. század végén jelent meg, és a XX. század elejére meg is telepedett. Inváziószerű terjedése a második világháború után volt megfigyelhető. Magyarországon először 1888-ban észlelték, a XX. század közepére szinte az egész Dunántúlon elterjedt. Ezután rohamosan terjeszkedni kezdett, mára az egész országban előfordul, habár a fertőzöttség régiónként eltérő.
A parlagfű kétivarú egylaki növény, azaz a porzók és a termő külön virágzatban található, de egy növényen. Az Artemisia esetén a porzós virágok a növény csúcsán találhatóak, a termősek pedig lejjebb, a levélhónaljakban.
Szélbeporzású növény, a pollenszóródás július közepén kezdődik. Pollenje aeroallergén, de a virágpor vagy maga a növény bőrgyulladást is okozhat. Egy hektár parlagfű egyetlen szezonban akár 66 kg pollent termelhet, amelyek több száz kilométeres távolságokba is eljuthatnak.
Mint gyomnövény is jelentős károkat okoz, mára a legveszélyesebb szántóföldi gyomnövénnyé vált. A mezőgazdasági terülteken a parlagfű borítása 5% körüli (közel 300.000 hektár).
Védekezés
A parlagfű terjedését több emberi tényező is elősegíti. Ezek a www.wikipedia.hu szerint:
- Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása
- Gyomirtás elmaradása
- Gyomirtási szakismeret hiánya
- Nem minősített, gyomokkal fertőzött, vetőmag
- Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása
- Tarlókezelés elmaradása
E gyomnövény terjedése ellen kémiai vagy mechanikai módszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával lehet védekezni. A vegyszeres kezelés/irtás a mezőgazdasági terülteken terjedt el.
A mechanikai védekezésbe három tevékenység tartozik: gyomlálás, kapás eltávolítás és kaszálás. Mindegyiknek alapelve, hogy ezeket virágzás előtt kell alkalmazni, hogy megelőzzük a magképződést, így a további terjedést. A kaszálás csak úgy hoz biztos eredményt, ha évente háromszor, 2 cm magasságban végezzük. További lehetőséget jelent a biológiai védekezés vagy a gyepesítés.
„A régiók és kistérségek szintjén a parlagfű mennyiségének vagy legalábbis káros hatásának csökkentéséhez a mezőgazdasági művelési, településrendezési, tájtervezési szempontok összehangolására van szükség.”
Országos parflagfű szennyezettségi térkép
Jogszabályi háttér
A 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről kimondja, hogy a földhasználó az adott év június 30. napjáig köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, illetve ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenntartani. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű védekezést rendel el a települési önkormányzat (külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal). Ebben az esetben a parlagfű-mentesítés költsége a földhasználót terheli, emellett növényvédelmi bírságot is fizetnie kell.
A jogszabály nemcsak a termőföldre terjed ki, hanem az ország összes ingatlanára. Így e hatósági eljárás a települések belterületét, ipari és kereskedelmi létesítményeket, utakat és vasutakat is érint. Bizonyos feltételek mellett haszonnövény-állományban is elrendelheti a hatóság a védekezést. A törvény úgy rendelkezik, hogy „50. § (6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.” Azaz az egészséges környezethez való alkotmányos jogot a tulajdonjog elé helyezi.
Forrás:
Wikipédia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Parlagf%C5%B1
Agrároldal
http://www.agraroldal.hu/parlagfu-vedekezes-jogszabaly_cikk.html
Szigetvári Cs., Benkő Zs.: Ürömlevelű parlagfű, In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) (2004) Özönnövények, 337-359. o.
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
